Nem sikerült a válogató, Zagyvai Borka mégis világbajnok lett

A kenus Zagyvai Borka remekül szerepelt az Argentínában megrendezett maratoni vb-n; a felnőttek és az U23-asok között is világbajnoki címet szerzett, pedig nem úgy kezdődött, hogy sikertörténet lesz a vége.

Örökké emlékezetes marad számodra 2026. október 23-a, amikor egy nap alatt két korosztályban is a legjobbnak bizonyultál. Életed első felnőtt vb-jén aranyérmes lettél, miként az U23-asoknál sem találtál legyőzőre. Egészen hihetetlen a történet, ugyanis, majdnem úgy volt, hogy nem is indulhatsz. Hogyan jutottál ki mégis a versenyre?

A hazai válogató nem igazán sikerült. A felnőtteknél a rövid körös távon (3,4 kilométer – a szerző) kilyukadt a hajóm, így nagyon nehéz volt versenyezni, de azért második lettem, a hosszabb számban (11 km) pedig nagyon meleg volt, a hőség miatt fel is adtam a küzdelmet. Számonként egy hajó indulását állja a szövetség, viszont én mindkétszer csak a B-egység lettem, így annak köszönhettem a világbajnoki részvételemet, hogy klubom, a sukorói akadémia fedezte a költségeket

A teljesítményed alapján ez nagyon is megérte, és elmondhatod, hogy ezentúl október 23-a nemcsak a nemzeti ünnep, hanem a dupla aranyérem miatt is emlékezetes lesz a számodra. Nem szokványos, hogy egy világbajnokságon egy nap alatt két számot is megrendeznek. Mi volt ennek az oka?

Gualeguaychúban, október 22-én, csütörtökön lett volna a felnőttverseny, de a rendkívül rossz időjárás miatt elhalasztották. Nagyon sűrű volt a program, bár szombaton talán meglehetett volna tartani, ám a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy pénteken kell rajthoz állni, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy

Mennyi idő telt el a két szám között?

Körülbelül öt-hat óra. Nem volt egyszerű, de ki lehetett bírni. A felkészülés során is napi két edzésünk volt.

Nem volt zavaró, hogy hideg volt?

Nekem nem, a melegnél jobban szeretek ilyen időben versenyezni.

Említetted, hogy nem igazán sikerült a válogató, mégis kiváló formába kerültél Argentínában. Minek köszönhető a változás?

Győrben, Sukorón és Csepelen tréningeztem. Jól sikerült a felkészülés, megfelelő volt az állóképességem, a gyorsaságom. Önbizalommal utaztam a világbajnokságra, és bíztam a jó szereplésben, bár arra csak titkon gondoltam, hogy két aranyérmet szerzek.

Melyik távot volt nehezebb megnyerni?

Nem is tudom, ezen még nem gondolkoztam. A rövid körön a felnőtteknél beragadtam a rajtnál, de végül sikerült győznem. Az U23-as mezőnyben minden jól ment, élveztem a versenyzést, és nagyon örülök a dupla sikernek.

Elmondhatod, hogy emlékezetes idényed volt, hiszen a nyáron, megnyerted az U23-as kontinensviadalt, a felnőtteknél pedig Kisbán Zsófiával párosban bronzérmes lettél. A síkvízen viszont nem sikerült kijutnod a világbajnokságra. Nagyon elkeseredtél?

Nem örültem az, biztos. Most már ezen nem rágódom, a maratoni mindenért kárpótolt, viszont nagyon remélem, hogy jövőre a szegedi felnőttvébén indulhatok kenu egyesben 500 méteren. mindent megteszek, hogy a hazai világversenyen ott lehessek. Nagyon nagy élmény lenne.

Különben melyiket szereted jobban?

Mind a kettőt kedvelem. A síkvízi nyugodtabb, ugye ott külön pályán megyünk, míg a maratoni nagyon izgalmas, egymás közelében, szinte egy bolyban küzdünk, nagyon élvezem, megvan a varázsa.

Visszatérve Argentínára, a hírek szerint a világbajnokság után nem jöttetek azonnal haza. Több társaddal ott maradtál kis körutazásra. Ki fizette ezt a „nyaralást”?

Természetesen, mi magunk. Úgy gondoltuk, nem mindennap jutunk el ilyen távoli helyre Nagyon megérte, Patagóniában és Chilében töltöttünk el csaknem két hetet. Gyönyörű tájakon jártunk, így valóban igazán emlékezetes marad ez az vébé.

A napokban újabb öröm ért, a szövetség Év sportolója-díjkiosztóján a felnőtt nőknél a maratoni kenuban te lettél a legjobb. Váratlanul ért az elismerés?

Igen, nagyon meglepődtem. Rendkívül boldog vagyok, hogy engem választottak,

(Kiemelt képünk forrása: MKKSZ)